Hány éves korban érdemes elkezdeni szűrésre járni? Mikor milyen típusú vizsgálat adhat megnyugtató eredményt? Mire jó a tapintás, az ultrahang és a mammográfia?
Minden kérdésre tudod a választ? Ha csak egy olyan is van, amiben bizonytalan vagy, olvass tovább!
Daganatos betegségek esetén nem lehet eléggé hangsúlyozni a korai felismerés fontosságát. Az emlőrákot nem tudjuk megelőzni, az egyetlen, amit tehetünk, hogy időben felismerjük és kezeltetjük. Az emlőrák esetenként már több, akár 6-8 éve is jelen lehet, mire olyan tüneteket produkál, ami elviszi a pácienst egy vizsgálatra. Ezért a korai felismerés szempontjából nagyon fontos, hogy tünetmentes esetben is rendszeresen járjunk szűrésre. Az emlőrákkal kapcsolatban sajnos rengeteg tévhit kering, és ez érinti a szűrővizsgálatok kérdését is. Éppen ezért Dr. Tasnádi Tünde, emlődiagnosztikára specializálódott radiológus főorvos segítségével sorra vesszük, hogy kinek, mikor, milyen típusú vizsgálatra érdemes elmennie, lehetővé téve a korai felismerést, ami életet menthet.
Kampányszerű vizsgálatok helyett rendszeres szűrés
„Gyakran tapasztalom, hogy a szűk, illetve a tágabb környezetünkből érkező hírek, történetek nagy hatással vannak ránk. Amikor megjelenik egy hölgy szűrésen és megkérdezzük, miért jött el, sokszor az a válasz, hogy a kolléganője, barátnője vagy családtagja rákos lett, és ez hozta fókuszba nála a vizsgálatot. Ilyenkor ébrednek rá az emberek, hogy ez a betegség egy valós veszély – mondja Dr. Tasnádi Tünde, a békéscsabai Oliva Med Magánklinika radiológusa.
„Egy budapesti kollégám mesélte, hogy amikor Angelina Jolie az emlőrák veszélyeztetettségéről kezdett a nyilvánosság előtt beszélni, akkor egy hét alatt betelt egy hónapnyi előjegyzésük a szűrővizsgálatra. Egyszer csak mindenkinek fontos lett mammográfiára menni.
De ennek az ellenkezője is megfigyelhető: amikor egyesek tévtanokat hirdetnek a mammográfiával kapcsolatban, az sokakat visszatarthat a szűrővizsgálattól” – folytatja a doktornő. A „hirtelen felindulásból” végeztetett szűrővizsgálatok helyett fontos lenne egy lelkiismeretesen követett, rendszeres szűrési programot felállítanunk, amihez természetesen tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen életkorban, milyen időközönként, milyen típusú vizsgálat javallott.
A tapintásos vizsgálat nem elég!
Sokan rendszeresen végeznek magukon tapintásos tesztelést, ám ez önmagában semmiképpen nem elég. Az otthoni önvizsgálatnak és a rendelőben végzett tapintásos vizsgálatnak sajnos nincs annyi haszna, mint ahogyan azt az orvosok korábban remélték. „Még ha nőgyógyász, sebész vagy bármilyen magas képzettséggel rendelkező orvos tapintja is meg rendszeresen egy hölgy emlőjét, ez a fizikális vizsgálat semmilyen módon nem csökkenti az emlőrák okozta halálozást, a vonatkozó tanulmányok szerint. Nem mondom, hogy teljesen felesleges, a szűrés során mi is végzünk tapintásos vizsgálatot, de csak nagyon ritkán fordul elő olyan, hogy egy daganat ezáltal kerül felismerésre, mert egyébként alig látszik a mammográfiás képen” – mutat rá Dr. Tasnádi Tünde. „A tapasztalatom az, hogy mindenki nagyon ideges lesz tőle, ha talál valamit a mellében, például egy pici cisztát vagy egy kis mirigyes részt. Nagyon frusztráló és aggodalommal teli a várakozás, amíg végre eljut egy szakemberhez, aki megvizsgálja és megnyugtatja, hogy ez csak egy jóindulatú ciszta vagy a normális mirigyállománya, és nem kell vele foglalkozni” – teszi hozzá a doktornő, aki szerint a tapintás a másik megközelítésből is gondot jelenthet, ha ugyanis nagyon bízunk az eredményében, az hamis biztonságérzetet okozhat.
Többen azt gondolják, hogy ha a nőgyógyász által végzett tapintásos vizsgálat eredménye negatív, akkor nem is kell továbbmenni mammográfiára vagy ultrahangra. Ez azonban tévedés.
Természetesen jó dolog, ha az ember bízik a nőgyógyászában, de a mellrákszűrés egy olyan speciális terület, ahol emlődiagnosztikára specializálódott radiológus véleménye szükséges a megfelelő diagnózishoz.
Tb-támogatott szűrés 45 és 65 év között
Magyarországon jelenleg 45 és 65 éves kor között van lehetőség TB támogatott szűrővizsgálatra, kétévente. Az emlőrák kialakulási kockázata azonban nem szorítható ilyen egzakt életkori számok közé. „Világszerte – és itthon is – vannak törekvések arra, hogy mindkét irányba nyújtsák az államilag támogatott szűrővizsgálat életkori határait. Az emlőrák kockázata ugyanis már akár 40 éves korban is fennállhat, ezért érdemes elkezdeni szűrésre járni még 45 éves kor előtt. Továbbá az sem jó, ha valaki 65 éves kora után nem jár többet szűrésre, mert 65 év felett nem csökken annyival a mellrák kockázata, ami indokolttá tenné a szűrés mellőzését. Rendszeresen előfordul, hogy 68-70 éves páciensek jönnek 3 centis, jól tapintható, hatalmas daganattal és azzal a történettel, hogy 45-től 65 éves korukig kétévente szigorúan jártak szűrésre, de utána abbahagyták. És tessék, pár év múlva ott a daganat” – figyelmeztet a doktornő.
Panaszmentesség esetén is fontos lenne már 40 éves kortól rendszeresen – legalább kétévente, de lehetőség szerint inkább évente – szűrésre járni, és azt folytatni 65 év felett is.
Az összes új emlőrákos eset 45%-át a 65 éves vagy idősebb nők karcinómái adják, és az emlőrák miatti halálozás 45%-a is ebben a korcsoportban tapasztalható.
A tb-támogatott időszakban, 45 és 65 év között az illetékes szűrőközpontban ingyenes szűrésen vehetünk részt kétévente, csak be kell jelentkeznünk. Aki viszont 45 év alatt vagy 65 év felett szeretne szűrésre menni, az nem feltétlenül teheti ezt meg ingyenesen. A magánszektorban természetesen ez egy fizetős vizsgálat, az állami rendszerben pedig csak akkor ingyenes, ha van beutalónk.
Szűrési alapelvek életkor szerint
Panaszmentesség esetén 30-35 éves életkor alatt az ultrahang vizsgálat és a fizikális (tapintásos) vizsgálat az elsődleges. A pontos diagnózis érdekében azonban esetileg szükséges lehet mammográfia is (például azoknál, akik már szültek, illetve nagy méretű emlők esetén). A 30-35 évesnél idősebb, panaszmentes nők esetében a mammográfia és fizikális (tapintásos) vizsgálat az elsődleges, amely szükség esetén kiegészíthető ultrahang vizsgálattal is (például körülírt, tapintható eltérés, váladékozás, vagy mirigyes „denz” emlő esetén). Az adott személyre vonatkozó életkori határt egyedi elbírálás alapján a radiológusnak kell meghatároznia. Az általánostól eltérő életkori határok, vizsgálattípusok és szűrési gyakoriság vonatkozhat azokra a nőkre, akik lombikprogram során hormonkezelést kaptak, valamint akik meghatározott génmutációjuk miatt magas kockázati csoportba tartoznak az emlőrák szempontjából.
Ultrahang vagy mammográfia?
Az ultrahang vizsgálatot a legtöbben szívesen vállalják, a mammográfiával kapcsolatban azonban sok a bizonytalanság és a tévhit, ezért vannak, akik ódzkodnak tőle. A kétféle vizsgálat nem helyettesíti egymást, és minden esetben az emlődiagnosztikára szakosodott orvosnak kell eldöntenie, hogy melyikre van szükség.
„Az ultrahang elsősorban egy kiegészítő vizsgálat, amely sajnos nem alkalmas az összes emlőrák betegség kimutatására. Előfordult már, hogy a mammográfia alapján pontosan tudtuk, hol van a daganat, az ultrahang képen mégsem lehetett látni lényeges eltérést”
– mondja Dr. Tasnádi Tünde. A mammográfia alacsony dózisú röntgensugárral végzett vizsgálat, amely az emlő szerkezetéről ad pontos képet. Ehhez szükség van a mellek összenyomására, hiszen így lehet olyan radiológiai képet alkotni, amelyen a kis szerkezeti eltérések is jól látszanak, az emlő összenyomásával ugyanis csökken a rétegvastagság, és a struktúra közelebb kerül a készülékben levő detektorhoz.
„Felmérések szerint az egyik leggyakoribb félelem a mammográfiával kapcsolatban a vizsgálat során történő mell-összenyomás által okozott fájdalom. Volt olyan páciensünk, akiben olyan mélyen megmaradt egy régi, kellemetlen vizsgálati élmény, hogy inkább évekig nem járt szűrésre. Nyilván nem kellemes, ha valakinek összenyomják a mellét, de az sem kellemes, ha valakinél kialakul az emlőrák és nem veszik észre időben, ezért kemoterápiás kezelésre kell járnia, műtétet kell rajta végezni és akár még áttétek is kialakulnak más szervekben. Végeredményben sokkal fájdalmasabb és borzalmasabb dolgok várhatnak az illetőre, mint egy néhány másodpercig tartó kellemetlenség” – mutat rá a doktornő.
A rendszeres mammográfiai vizsgálatok időben kimutatják a meglévő emlőrákot, amivel a felmérések alapján 16-40 százalékkal csökkentik a halálozást az emlőrákos betegek körében.
A hangsúly a rendszerességen van, ugyanis attól még, hogy egy mammográfia negatív eredményű lett, később még kifejlődhet emlőrák. „Nemrég volt egy esetünk: 51 éves páciens érkezett hozzánk, akinél kétgócú rosszindulatú daganatra utaló mammográfiás jeleket találtunk. Amikor a szűrővizsgálatról kérdeztük, elmondta, hogy szokott járni. Megnéztük a számítógépes nyilvántartásban, valóban volt szűrésen 4 évvel (!) ezelőtt. Azt hiszem ez alapján nem kell hangsúlyozni az évenkénti szűrővizsgálat jelentőségét, amivel az említett hölgy esetében sokkal hamarabb, egy jóval korábbi és jobban gyógyítható stádiumban elkaptuk volna a betegséget” – hívja fel a figyelmet Dr. Tasnádi Tünde.
Forrás: Nők Lapja (https://www.noklapja.hu/aktualis/2022/11/17/minden-amit-a-mellrakszuresrol-tudnod-kell/)
A mellrákról és annak korai felismeréséről további hasznos információkat olvashat a "Legveszélyesebb tévhitek a mellrákkal kapcsolatban" című cikkben.
Magas szintű egészségügyi ellátás
Kellemes, exkluzív környezet
Rövid várakozási idő
Több évtizednyi szakmai tapasztala
Oliva Med Magánklinika Bejelentkezés: +36709776004