Mindent a prosztatarákról

A prosztata (dülmirigy) karcinómája a férfiak leggyakoribb tumoros betegsége. Idejében, azaz még a tünetek megmutatkozása előtt felfedezve jól gyógyítható, ezért nagy jelentősége van a szűrővizsgálatoknak.
A prosztata a húgyhólyag bázisa (hólyagalap) és a medencefenéki izomzat között elhelyezkedő mirigyes szerv, mely a húgycsövet a húgyhólyag közeli szakaszánál körbevesz.Fiatal felnőtt férfiban kb. 20 g tömegű, szelídgesztenye nagyságú szerv, melynek hátsó felszíne a végbél felől tapintható. A prosztata által termelt váladék az ondó részét képezi, a spermiumok aktivitásához, mozgásához glükóz formájában biztosítja az energiát.

A dülmirigy 4 különböző részre (zónára) osztható, melyeknek az egyes prosztatabetegségek szempontjából van jelentőségük. A prosztatarák az esetek nagy részében, mintegy 66%-ában a prosztata külső, tok körüli területéből, az ún. perifériás zónából indul ki. A gyakoriság szempontjából a többi rész érintettségi sorrendje a következő: átmeneti zóna, centrális zóna, elülső zóna.
 
A prosztatarák a betegség korai stádiumában, amikor még sikerrel meggyógyítható, általában teljesen tünetmentes. Ezért gyakran már csak az előrehaladott, teljes mértékben nem gyógyítható állapotban fordulnak a betegek szakorvoshoz.

A prosztatarák tünetei:

Az sem ritka, hogy csak véletlenül, a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás miatt elvégzett műtétet követő szövettani vizsgálatkor derül fény a megbetegedésre.
Ha jelentkeznek is tünetek, azok csak a korai stádium után mutatkoznak meg, és nem is csak erre a betegségre jellemzőek. A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás következtében kialakuló elzáródásos és irritatív tünetekhez hasonló panaszok jelentkezhetnek, de sokkal gyorsabban rosszabbodnak, és gyógyszerekre nem vagy csak mérsékelten javulnak.
A prosztatarák további tünetei a szerv tömegének növekedése, a húgycső összenyomása miatt fellépő vizelési panaszok: gyakori vizelés, éjszakai vizelés, vizeletrekedés. Előfordulhatnak a daganatnak a húgycsőbe vagy a húgyhólyagba történő betöréséből adódó tünetek is : véres ondó ürítése, vérvizelés, húgycsővérzés. Ha a daganat a környező szövetekbe is behatol, tompa, gáti, keresztcsonttáji, deréktáji fájdalmakat okozhat, illetve a felső húgyutak pangását, tágulatát hozhatja létre.

Előrehaladottabb, áttétes prosztatarák csontfájdalmakat, csonttöréseket, illetve a tumoros megbetegedésekre jellemző általános tüneteket - gyengeségérzést, fogyást, vérszegénységet - okozhatnak. Sokszor a reumásnak tűnő fájdalmak hátterében prosztatarák okozta csontáttétet diagnosztizálnak.

A prosztatarák kialakulásának okai:

A prosztatarák kialakulásáért egyértelműen felelőssé tehető tényezőket még nem sikerült pontosan meghatároznia az orvostudománynak, viszont több olyan tényező is ismert, amelyek jelenlétükkel fokozzák a betegség kockázatát. A kockázati tényezők sorában a legmeghatározóbb az életkor, amely sajnos (eddigi tudásunk alapján) nem befolyásolható. Az életkor előrehaladásával a betegség előfordulási aránya növekszik.
Statisztikailag igazolt tény az is, hogy akinek családjában a betegség előfordult, az nagyobb eséllyel betegszik meg prosztatarákban, különösen akkor, ha a megbetegedett családtagnál viszonylag fiatal életkorban fedezték fel a betegséget. Ez a megfigyelés a genetikai tényezők szerepére utal.

Vegyen részt a szűrővizsgálatokon, mert az idejében felfedezett prosztatarák a rosszindulatú betegségek azon csoportjába tartozik, amely jól gyógyítható!

Dr. Bartóki László - Főorvos, Urológus szakorvos
Oliva Med Magánklinika +36709776004

Weboldalunk használatával jóváhagyod a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Tudjon meg többet...